Mostanában tényleg azt érzem nőnek lenni bűn. Annyit hallani a nőket ért inzultusokról és arról, hogy természetesen mi nők tehetünk róla. Már gondolom eleve azzal, hogy nőnemű egyedek lettünk. Ha nemi erőszak áldozatai leszünk mi tehetünk róla. Állítólag ha valaki képes minket megerőszakolni, akkor mi valóban ezt akartuk, állítja egy magát ügyvédnek mondó sarlatán is a tévében. Az ő érvelése szerint, ha valaki valóban ellenáll nem lehet megerőszakolni. Egyébként is, ha valaki rendesen van felöltözve és nem szoknyába van lehetetlenség, ha pedig kihívónak van felöltözve mondjuk miniszoknyában van, akkor kihívta maga ellen a sorsot. Tehát ha csinosabban öltözök fel (nőnek öltözöm) és felhívom magamra a figyelmet,akkor én követek el bűnt. Aki szoknyát gyártott az is bűnt követett el? Mindenki bűnös csak az nem, aki a valódi bűnt elkövette. Zseniálisan átfordult a szemléletmód. Én magam pont a beszólások és tekintetek elkerülése érdekében farmerben pulcsiban járok, mondjuk, hogy férfinak öltözve, mert ebben a szerelésben semmi nőiesség nincs. Pedig szívesen hordanék olyan ruhát, ami dekoratívabb, hogy erősítsem kicsit nőiességem, de sajnos a másik nem egyes képviselői nem tudják ezeket a helyzeteket megfelelően kezelni. Ezért is biztos mi nők fagyunk felelősek. A másik oldalról pedig azt hallani, hogy a férfiak nehezményezik, hogy a nők egyre inkább férfiasabban viselkednek, ezért felborul a rend a kapcsolatokban. Szóval uraim ne tessék ezen meglepődni. Mi csak alkalmazkodunk!!!!